Hisztamin intolerancia és gyógygombák

A hisztamin intolerancia tüneteinek enyhítésében a természetes, tudományosan alátámasztott támogatást nyújthatnak gyulladáscsökkentő hatásuk révén.

A hisztamin intolerancia egyre több embert érint világszerte, és sok esetben nehezen felismerhető, mert tünetei sokfélék és nem specifikusak. A modern orvostudomány mellett egyre többen fordulnak a természetes megoldások, köztük a gyógygombák felé. Ebben a cikkben tudományos kutatások alapján járjuk körbe, milyen szerepe lehet a gyógygombáknak a hisztamin intolerancia kezelésében.

Mi is az a hisztamin intolerancia?

A hisztamin egy biogén amin, amely számos élettani folyamatban szerepet játszik: szabályozza a gyomorsav termelést, befolyásolja az érfal áteresztő képességét és központi szerepet tölt be az allergiás reakciókban. A hisztamin intolerancia akkor jelentkezik, amikor a szervezetben felhalmozódik a hisztamin, mert annak lebontása zavart szenved. Ez főként a diamino-oxidáz (DAO) nevű enzim működésének csökkenése miatt fordul elő.

A tünetek közé tartozhat:

• fejfájás, migrén
• orrdugulás, tüsszögés, köhögés
• csalánkiütés, viszketés
• hasfájás, puffadás, hasmenés
• szapora szívverés, szorongás

A hisztamin szintjét emelhetik bizonyos ételek (pl. fermentált termékek, bor, sajt, paradicsom), valamint egyes bélbaktériumok is hozzájárulhatnak a termeléséhez.

A hisztamin intolerancia diagnosztizálása

A hisztamin intolerancia fennállását három lépcsőben lehet vizsgálni.

1. Anamnézis felvétele és a klasszikus ételallergia, illetve egyéb, ételallergiához hasonló tüneteket okozó IBS és egyéb ritka betegségek (mint pl. masztocitózis és karcinoid szindróma) kizárása. Az IBS egy olyan funkcionális bélbetegség, amely hátterében organikus szervi probléma nem mutatható ki, ennek gyakorisága az utóbbi évtizedekben azonban ugrásszerűen megnövekedett a népességben. Az IBS tünetei a puffadás, görcsös hasi fájdalmak, hasmenés hasonlóak a hisztamin intolerancia tüneteihez.
2. Hisztamin kizárásos diéta, és diétás naplót vezetése. A magas hisztamin tartalmú ételek: az olajos halak, makrélafélék, érlelt sajtok, szárazon érlelt húsok, kolbászok, bizonyos zöldségek, például a spenót, a paradicsom vagy a savanyú káposzta, illetve a sör és a bor. Alapvetően ezeket az élelmiszereket kell elhagyni, mert bár egyéb élelmiszercsoportok is tartalmaznak hisztamint, de jóval kisebb mértékben. A diétás napló és a hisztamin kizárásos diéta során kiderül, hogy melyik élelmiszercsoport okoz panaszt a betegnél.
3. DAO-enzimszint meghatározása: A szakmai közlemények csak utolsó lépcsőként, és pusztán komplementer tesztként, kiegészítő vizsgálatként javasolják a DAO-enzim meghatározását. A DAO-enzimszint csökkenése önmagában, klinikai tünetek nélkül nem bizonyítja egyértelműen a hisztamin intolerancia fennállását a jelenlegi tudományos ismereteink alapján. (https://semmelweis.hu/hirek/2023/04/04/hisztamin-intolerancia-sokan-elhetnek-teves-diagnozissal/)

A gyógygombák szerepe a hisztamin intolerancia enyhítésében

A gyógygombák olyan funkcionális élelmiszerek, amelyek adaptogén, immunmoduláló, gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásukról ismertek. Ezek a tulajdonságok hozzájárulhatnak a hisztamin okozta tünetek enyhítéséhez, főként a hízósejtek stabilizálása és az immunrendszer szabályozása által.

1. Reishi (Ganoderma lucidum)

A Ganoderma lucidum, vagy más néven Reishi, az egyik legismertebb és legtöbbet kutatott gyógygomba, melynek több komponense – köztük triterpének és poliszacharidok – immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatással bír.

A hisztamin intolerancia egyik fő kiváltója a hízósejtek túlzott aktivációja, amelyek gyulladásos mediátorokat, köztük hisztamint szabadítanak fel. A Reishi hatóanyagai képesek gátolni a hízósejtek degranulációját, vagyis csökkenteni a hisztamin felszabadulását, ezáltal enyhítve az allergiás és hisztaminfüggő reakciókat.

Egy 2016-os tanulmány kimutatta, hogy a Reishi kivonat csökkentette az IgE által kiváltott gyulladásos választ és a hízósejtek által termelt citokinek mennyiségét. Ez különösen fontos, hiszen ezek a gyulladásos hírvivő anyagok szoros kapcsolatban állnak a hisztamin felszabadulásával és az azt követő tünetekkel.

Emellett a Ganoderma antioxidáns hatása révén védelmet nyújthat a sejteknek a gyulladás okozta károsodás ellen, és hozzájárulhat az immunrendszer egyensúlyának fenntartásához, ami kulcsfontosságú a hisztamin intolerancia hosszú távú kezelésében.

Összességében a Ganoderma gomba:

• stabilizálhatja a hízósejteket,

• csökkentheti a hisztamin felszabadulását,

• támogathatja az immunrendszer szabályozását,

• enyhítheti az allergiás és gyulladásos reakciókat.

2. Süngomba (Hericium erinaceus)

Noha főként idegrendszeri regenerációra használják, a Süngomba gyulladáscsökkentő hatásai miatt hasznos lehet a hisztamin intolerancia néhány tünetére is, különösen akkor, ha emésztési vagy idegrendszeri tünetek állnak fenn. A bélflóra egyensúllyának támogatásával közvetetten is hatással lehet a hisztaminszint szabályozására.

3. Cordyceps (Cordyceps sinensis)

Ez a gomba fokozza a sejtek energiatermelő képességét, és segíti a stresszhez való alkalmazkodást. A stressz fokozhatja a hisztamin felszabadulását, így a Cordyceps adaptogén tulajdonságaival hozzájárulhat a tünetek csökkentéséhez. Továbbá gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

4. Chaga (Inonotus obliquus)

A Chaga magas antioxidáns tartalommal bír, segíthet a szöveti gyulladások enyhítésében, valamint immunmoduláló hatása által segítheti a szervezet kiegyensúlyozott válaszreakcióit, ami kulcsfontosságú hisztamin intoleranciában.

Záró gondolat

A hisztamin intolerancia kezelése komplex feladat, amely diétát, életmódbeli változtatásokat és esetenként kiegészítő támogatásokat is igényel. A gyógygombák ebben hasznos társak lehetnek, de használatuk egyénileg eltérő hatásokat hozhat. Fogyasztásuk a diéta kiegészítésére lehet javasolt. Mindig javasolt szakemberrel konzultálni, mielőtt új kiegészítő alkalmazásába kezdenénk.

Kutatási hivatkozások és tudományos alapok:

• Tang, W. et al. (2016). Ganoderma lucidum suppresses allergic inflammation by modulating mast cell function. International Journal of Molecular Medicine.
• Wasser, S. P. (2014). Medicinal mushrooms as a source of antitumor and immunomodulating polysaccharides. Applied Microbiology and Biotechnology.
• Park, Y. K. et al. (2015). Anti-inflammatory and anti-nociceptive effects of Hericium erinaceus in mice. International Journal of Medicinal Mushrooms.
• Patel, K. et al. (2012). Cordyceps sinensis: therapeutic potential and pharmacological actions. Fitoterapia.
• Song, F. Q. et al. (2013). Inonotus obliquus (Chaga mushroom) induces G0/G1 arrest and apoptosis in human colorectal cancer cells. Oncology Letters.

Figyelem! Ez a cikk tájékoztatási célt szolgál, és nem helyettesíti az orvosi tanácsadást.

A GANODERMA egészségügyi előnyei és fogyasztási javaslata 2025-ben