Delmagyar-gombakiraly-gyongyosi-sandor

Szívünket is védi a gomba

Mindössze egy kiló gombát fogyasztunk hazánkban átlagosan évente, az egészséges táplálkozásnak azonban fontos része lenne például a csiperke, a laska, a shiitake vagy a ganoderma gomba: vitaminokkal, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal járulnak hozzá egészségünkhöz. Kalaposok: fontos, de alulértékelt táplálékforrások.

A világban termesztett gombák harmada európai gyomorba kerül: Nyugat-Európában évente körülbelül tíz kilogramm gombát eszik meg egy fő évente. Magyarországon ennek csak a tizedét fogyasztjuk el, pedig a kalaposok jótékony hatásait kutatások igazolják. A legtöbb ehető gomba ugyanis jó rost- és fehérjeforrás, emellett esszenciális aminosavakat, B2-, B3-, B5- és B12-vitamint, káliumot, antioxidánst, szelént és szívvédő rezet tartalmaz, miközben fogyasztásuk kevés kalóriabevitellel jár.

 

A kínaiak is hittek gyógyhatásukban

 

Az alternatív gyógyászatban – azon belül is főként a kínai orvoslásban – már régóta gyógyhatást tulajdonítanak bizonyos gombafajtáknak. A modern laborvizsgálatok valóban sok értékes anyagot mutattak ki a sem állatnak, sem növénynek nem nevezhető élőlényekben. Csodaszerként való emlegetésüket azonban fenntartásokkal kell kezelni a szakemberek szerint.

– Mindenképpen kiegészítésként ajánlom, nem is lehetne rá másképpen tekintetni, annak ellenére, hogy vannak benne hatóanyagok. Úgy gondolom, hogy az az egészséges, ha egészséges táplálékot viszünk be, és ebbe a gombák tökéletesen beleillenek. Ezzel erősítjük az immunrendszerünket, ami a megelőzésben segít, de a gyógyszeres kezelések mellett is kifejthetik jótékony hatásukat – például kemoterápia, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, fertőzések vagy gyulladások esetében, de semmiképpen sem azok helyett – fejtette ki Gyöngyössi Sándor ellenőrzött ökogazdálkodó, gombatermelő.

 

 Vigyázzunk a vegyszerekkel!

 

A gazda ökológiai módszerekkel termel különlegesebbnél különlegesebb gombafajokat Fülöpjakabon, és felhívja rá a figyelmet, ahhoz, hogy igazán javára váljon a szervezetünknek a gombafogyasztás, érdemes  a vegyszermentességre törekedni. Nem érdemes tehát még a hozzáértőknek sem utak mentén, ipari területek környékén és a városban gombát szedni, mert a gombaszakértők csak azt tudják ezután megállapítani, hogy mérgező fajt szedtünk-e össze, a szennyezettséget azonban nem.

– A kísérleteink során a táptalajba elrejtettünk különböző vegyi anyagokat, és azt vizsgáltuk, hogy megjelennek-e ezek a gombákban. Azt láttuk, hogy a táptalajból kimutatható mennyiségben eltűnt a vegyi anyag, és az összes a gombákban koncentrálódott. Ezek az élőlények több négyzetméternyi táptalajt is behálózhatnak gombafonalaikkal, így nagy területről is összegyűjtenek mindenféle anyagot, akár nehézfémeket is, például kadmiumot, ólmot, higanyt – magyarázta a gazda, aki laboratóriumi kutatásokban is rendszeresen részt vesz. – Ez igazolt minket abban, hogy a vegyszermentes termeléssel helyes úton járunk. Sajnos már a természetet is lemérgeztük, az eső is hozza magával a szennyeződéseket, ami nagy kárt okozott a vadon termő gombaállományokban – hívta fel a figyelmet Gyöngyössi Sándor, és újra leszögezte, fontos, hogy tudjuk, mi kerül az asztalunkra.

 

Sokoldalú pecsétviaszgomba

Gyógyhatású, de nem gyógyszer. Gyöngyösi Sándor egyik kedvence, a pecsétviaszgomba.

 

A WHO ajánlása szerint átlagosan napi 250 gramm gombát kellene fogyasztanunk, amivel alkalmanként a húst is kiválthatnánk. A gomba azonban megosztja az embereket: míg sokan szívesen fogyasztják, mások undorodnak tőlük. Érdemes azonban körbenézni a kapható fajok között, ugyanis számtalan ízvilágú és állagú gomba kapható, így könnyen lehet, hogy az is talál kedvére valót a piacon, aki például a hagyományosnak számító csiperkét vagy laskát nem kedveli. A különlegesebb, akár ázsiai eredetű gombafajták közül is egyre többet termelnek itthon a hagyományos fajok mellett, így könnyebben ellenőrizhető a származásuk.

Gyöngyössi Sándor például 1990 óta foglalkozik gombatermesztéssel, az első biológiai úton termelt gyógygombája a ganoderma, magyar nevén a pecsétviaszgomba volt, amelynek hasznos vegyületei támogathatják, erősíthetik egyebek közt a szív és a keringési rendszer, a légzőszervek és az immunrendszer működését, gyulladásgátló hatásúak lehetnek. Idővel azonban sikeresre fordult a taplógombafaj termesztése a fülöpjakabi gazdaságban, és a faj Gyöngyössi Sándor egyik kedvencévé vált hatóanyagai miatt.

Szintén különleges látvány nyújt a süngomba, amelyet például gyomorbántalmak kiegészítésére ajánlanak a szakemberek. A gyapjas tintagombáról már állatkísérletekkel is bizonyították, hogy vércukorszint-csökkentő hatása lehet, ami a cukorbetegek számára jelenthet jót. A japánok kedvence, a shiitake pedig a szusik kedvelt fűszere fokhagymára emlékeztető ízvilága miatt, de magas az A- és C-vitamin-tartalma is. De alkalmas vérkeringési zavarok kiegészítő kezelésére is, valamint szintén magas a kálium- és foszfortartalma. Az ínyencek a fafülgombát is könnyen beszerezhetik manapság, de például a hazai ritkás erdők és erdőszélek lakóját, a nagy őzlábgombát, vagy a szintén hazánkban is termő vargányát, rókagombát, kucsmagombát is érdemes megkóstolni a kísérletezés során, bár a lista ezzel korántsem ér véget.

 

Minden kezdet nehéz

 

– Nehezen indult a projekt, évekig kísérleteztem, mire az első gomba kibújt a táptalajból – kezdte saját történetét Gyöngyössi Sándor. – A lakásban mindenhol – a fürdőszobában, az ágy alatt – üvegeket tároltam, hogy kitapasztaljam, mi az ideális környezet számára. Akkoriban ugyanis még alig foglalkozott Európában valaki ilyesmivel, szakirodalmat is nehezen lehetett szerezni hozzá – avatta be lapunkat.

 

Okosan kell enni

 

Fontos, hogy csak ellenőrzött forrásból szerezzünk be gombákat, a saját gyűjtésünket minden esetben mutassuk meg gombaszakértőnek. Tartsuk be a szedés szabályait, és ügyeljünk a védett fajokra! Magánerdőknél csak az erdő tulajdonosa adhat engedélyt a gombagyűjtésre, az állami erdőkben pedig annyi korlátozás van, hogy mindenki csak saját vagy családja szükségletének megfelelő mennyiséget, azaz fejenként napi két kilót gyűjthet engedély nélkül. A boltban vásárolt gombát ne tároljuk napokig, levegőtlen környezetben, mert könnyen megromlik, és ételmérgezést okozhat.

 

„Mindenképpen kiegészítésként ajánlom, nem is lehetne rájuk másképpen tekintetni, annak ellenére, hogy vannak benne hatóanyagok”
mondta Gyöngyösi Sándor gombatermesztő.

 

 

SZERZŐ: Borbola Lilla

Ez a cikk megjelent: a DÉLMAGYARORSZÁG napilap 2018. november 20-i számában!

Köszönjük, hogy a szerző és a Délmagyar hozzájárult a cikk oldalunkon való megjelentetéséhez!